Intelek pedig titeket, atyámfiai, [hiszen] tudjátok, hogy Stefanásnak háznépe Akhája zsengéje, és ők a szenteknek való szolgálatra adták magukat. -- Korintusiaknak írt I. levél 16,15
Bazilika rangot kap a máriabesnyői kegytemplom
IV. Béla király 1249-ben a hatvani Premontrei Rendnek adományozta Besnyő népes községet. Ez a török időkben teljesen elpusztult, a vidék lakatlanná, a temploma rommá vált. Az 1750-es években a vidék grófja, gróf Grassalkovich Antal volt, az ország leggazdagabb urainak egyike, aki harmadik feleségének súlyos megbetegedésekor elhatározta, hogyha hitvese felgyógyul templomot épít. Felesége gyógyulása után egy alkalommal hatvani birtokuk felől hazatérvén lovaik megbokrosodtak. Az életveszélyes helyzetben Istenhez fohászkodtak, s a lovak megálltak. A gróf kiszállt a kocsiból és megpillantotta a török időkben elpusztult templom romjait, ekkor elhatározta, hogy a romok helyére építi fel az új templomot. Elhatározásának megfelelően hamarosan elkezdődött az építekés, ahol 50-60 cm-es mélységben egy Szűz Mária szobrot találtak.
A szobor valószínűleg a 12. században készült elefántcsontból, 11 cm magas és 4 cm széles. Az építkezés 1761. augusztus 14-ére készült el. A helybéli lakosok mellett, más látogatók imái is meghallgatásra találtak, így egyre többen érkeztek a kápolnába. A gróf elhatározta, hogy megnöveli az épületet. Az átépített templomot 1771-ben szentelték fel. A templom mellé az akkori Váci püspök a hatvani kapucinusok rendjét telepítette. A rend ellátását a templomépítő Gróf vállalta. A kegyhely híre egyre terjedt, sok ima-meghallgatás történt, amit az oltár háta-mögött látható sok kis ezüst szív (offer - fogadalmi tárgy) is mutat.
Máriabesnyő azóta is az ország egyik legtöbbet látogatott kegyhelyévé vállt. Létszámproblémák miatt a máriabesnyői kapucinusok kénytelenek voltak elhagyni Máriabesnyőt, így azt 2002 óta a - a váci püspök irányítása alatt - világi plébános, Gáspár István vezeti. Hazánkban a máriabesnyői kegytemplom a 16. kis bazilika, a rangot legutóbb Szent Erzsébet szülővárosa, Sárospatak plébániatemploma nyerte el az Árpád-házi királylány születésének 800. évfordulója alkalmából megtartott jubileumi évben.
A hívők, akik a bazilikát hívő lélekkel látogatják és ott valamely szent ünneplésében részt vesznek, vagy legalább a Miatyánkot és a Hiszekegyet elimádkozzák, a szokásos feltételek mellett (gyónás, áldozás, és imádság a pápa szándékára) teljes búcsúban részesülhetnek: a bazilika felszentelésének évfordulóján; a titulus liturgikus megünneplésének napján; Szent Péter és Szent Pál apostolok főünnepén; a bazilika cím megadásának évfordulóján; révente egy olyan napon, amelyet az ordinárius határoz meg (Máriabesnyőn ez a nap a kegyszobor megtalálásának napja, április 19.); évente egy olyan napon, amelyet minden egyes hívő szabadon választhat meg. a bazilika zászlóin, berendezésein és pecsétjén használható a pápai szimbólum, vagyis az regymást keresztező kulcsok.
