Húsvét - Keresztény hitünk központja
Írta: Admin - Dátum: April 01 2011 11:16:30
Elkezdődött a Nagyböjt. Ilyenkor a hívő emberek péntekenként nem esznek húst, tartózkodnak a zajos mulatozástól.
De miért teszik?
Napjainkban divat a tisztító kúra, a lé böjt és más egyészségre nevelő módszer.
Valamiről lemondok. Ez ma nem divat, mert a torkos csütörtökről többen hallottak, mint Nagypéntekről, Hamvazószerdáról.
A keresztény böjt folytatja a több évezredes hagyományt, aminek a lényege, hogy valakiért lemondok valamiről. A figyelmemet nem a földi dolgokra, hanem Istenre akarom irányítani. Ezért a lelket megújító böjt nem annyi, hogy nem eszem húst, hanem közben a lelkemmel Isten felé fordulok.
Nagyböjt 40 napig tart, ha a vasárnapokat nem számítjuk bele (a vasárnap mindig Jézus feltámadásának ünnepe, ezért nem böjti nap).
A 40 nap egyrészt arra 40 évre emlékeztet, amely alatt a zsidó nép a pusztában vándorolt az egyiptomi kivonulástól az Ígéret földje felé. Mi is vándorlunk földi életünkben az égi haza felé. Másrészt Krisztust követjük, aki maga is 40 napig böjtölt. Tehát Nemcsak Jézusért, hanem Vele böjtölünk készülünk.
De mire is készül a hívő emberek sokasága Nagyböjtben? Húsvét ünneplésére. Krisztus szenvedését, halálát és feltámadását ünnepeljük Húsvétkor. És nemcsak Húsvét Vasárnap, hanem előtte Nagyhéten. Nagycsütörtök, Nagypéntek és Nagyszombat a Szent Három Nap, ami az egész egyházi év legfontosabb napja.
Virágvasárnap Jézus bevonult Jeruzsálembe, ahol ünneplő sokaság fogadta, pálmaágakat lengetve. Ennek emlékére vidékünkön barkát szentelünk, pálma helyett. E napon felhangzik a templomokban a Máté, vagy Márk, vagy Lukács Passió, vagyis Jézus szenvedéstörténete. Mert Jézus tudta, hogy szenvedni jött: azok akik örömmel ünneplik négy nap múlva azt ordítják: Keresztre vele!
Nagycsütörtök az Utolsó Vacsora, az Oltáriszentség alapításának ünnepe. Délelőtt a püspöki székhelyeken a papság összegyűlik és megújítja papi fogadalmát, a Püspök megáldja az év közben használatos Betegek olaját, Keresztelendők olaját és a Krizmát, amivel bérmál.
Nem mindennapi látvány például a váci Székesegyházban 200-250 pap, ahogy együtt miséznek a Püspökkel.
Nagypéntek Jézus halálának napja, az egyetlen nap, amikor az egyház nem mutat be misét. A nagypénteki szertartás régi neve Csonka Mise.
Nagyszombat éjjel kezdődik a Feltámadási szertartás. Ez a legfontosabb keresztény ünnep, mert Jézus Feltámadása az alapja egész keresztény hitünknek.
A húsvéti idő ezután 50 napig tart és Pünkösddel ér véget.
A Feltámadás örömét akkor élhetjük át egészen, ha előtte végig éljük Krisztus szenvedését és halálát is. A húsvéti örömért is, mint mindenért meg kell küzdeni, szenvedni. Nem egyedül, hanem Jézussal és egymás segítségével.
Nagyheti szertartások Táborfalván:
Virágvasárnap: 8.00
Nagycsütörtök: 17 óra
Nagypéntek: 17 óra
Nagyszombat: 17 óra
Húsvét vasárnap: 9 óra
Húsvét hétfő: 8 óra