Levendulahetek kezdődtek Pannonhalmán
A levendula virágzásának és részben aratásának idejével esik egybe a Pannonhalmi Levendulahetek rendezvénysorozat a Pannonhalmi Főapátságban június 22. és július 13. között.
Ha a természet gyógyító erejét szolgálatunkba tudjuk állítani, az harmóniát, biztonságot, áttételes formában gyógyítást jelent valamennyiünk számára. Ezt szeretné a bencés közösség a monostor gyógynövénykertjét felkereső látogatóknak felajánlani – hangoztatta Várszegi Asztrik főapát a pannonhalmi levendulahetek megnyitóján, pénteken.
A szerzetesközösség napjainkban folytatja a gyógynövényekhez kapcsolódó tevékenységet, amelynek évszázados hagyományai vannak a bencés rendben. A hajdan volt szerzetes-tudósok lejegyzett ismeretei, receptúrái alapján, ám a mai kor technológiai színvonalán készülnek a gyógynövényalapú termékek, köztük a levendulaolaj, a szappan, a kézkrém és a levendulatea. A gyártásba szigorú minőségi követelményeknek megfelelő külső partnereket vontak be – mondta el Potyondi Ákos, a gyógynövénykert vezetője.
Potyondi Ákos szólt arról, hogy a gyógynövényházban teázót rendeztek be, ahol a vendégek megkóstolhatják az ősi receptek alapján készített teákat, a levendulahetek idején pedig a különféle levendulaitalokat is.
A levendulaprogram során a Pannonhalmát felkereső vendégek megismerkedhetnek az illatos növény termesztésével, áttekintést kaphatnak a levendulaolaj készítés mikéntjéről is a lepárló műhelyben.
Az ültetvénybemutatók naponta fél kettőkor kezdődnek. A gyógynövényház délutáni kézműves foglalkozásain az ügyes kezű látogatók a leszárított levendulavirágból kompozíciókat készíthetnek, csokrot fonhatnak. Sőt az üvegfestést is kipróbálhatják, a levendulaolajjal megtöltött üvegeket festéssel díszíthetik saját ízlésük szerint. Gyönyörködhetnek a többi gyógynövénynek is otthont adó kertben, amelyet középkori minta alapján alakítottak ki.
A bencés monostor gyógyászati tevékenységének kezdetei a 996-os alapításig nyúlnak vissza – utalt a kezdetekre Potyondi Ákos. Egy 1201-ből származó hiteles oklevél a bizonyíték arra, hogy Szent Márton hegyén a 996-os alapítástól kezdődően ispotály működött – jegyezte meg.
(forrás: Magyar Kurír)