Gender ideol�gia
�rta: Admin - D�tum: March 02 2010 00:06:19
Tomka Ferenc

A gender ideol�gia

XVI. Benedek p�pa az emberi term�szetet, a h�zass�got, a csal�dot fenyegetõ, azok l�t�t megk�rdõjelezõ ideol�gi�val szemben emelte fel hangj�t 2008. XII. 22-�n egyik �vz�r� besz�d�ben:

"Az egyh�znak v�delmeznie kell az embert az emberi term�szet leromol�s�val szemben.... K�teless�ge, hogy az emberrõl, mint f�rfirõl �s nõrõl besz�ljen, �s megk�vetelje a teremt�s eme rendj�nek tiszteletben tart�s�t... Amit napjainkban a "Gender" fogalma alatt sokfel� �rtenek, az l�nyeg�ben az ember kiszak�t�s�t c�lozza a teremt�s a Teremtõ rendj�bõl. Az ember maga akarja megalkotni �nmag�t, �s saj�t l�ny�t maga k�v�nja meghat�rozni. De �gy az igazs�g ellen, a teremt�s szelleme ellen fordul..."

A Mexik�i Katolikus Csal�dkongresszus (2009. febru�r) t�bb elõad�sa ugyancsak felh�vta a r�sztvevõknek, valamint a katolikus egyh�z vezetõinek figyelm�t, hogy vil�gszerte megjelenik a "gender" fogalom torz�tott haszn�lata, amely a hum�n �s a kereszt�ny ember-, csal�d- �s h�zass�g-k�p alapjait t�madja meg. E t�mad�ssal szemben az egyh�znak is fel kell k�sz�tenie �v�it.

1) Mit jelent a gender (vagy gender main-streaming) ideol�gia?

Vannak, akik pozit�v, t�rsadalomtudom�nyi �rtelemben haszn�lj�k a gender fogalmat (pl. sok egyetemen). M�sok fel sem figyeltek arra, hogy ez az �j fogalom megjelent. De ha egyszer valaki felfigyel a kifejez�sre, gyakran bele fog botlani, �js�gokban, web-oldalakon, k�nyvc�mekben, a hazai �s eur�pai t�rv�nyhoz�s k�r�li vit�kban.

A gender fogalom eredete

Az angol nyelv k�t rokon fogalmat haszn�lt a "nem" jel�l�s�re. A "szex" kifejezetten a biol�giai nemre vonatkozott, m�g a "gender" "t�rsadalmi nemet" jelent. A kifejez�s utal az �vtizedek �ta megjelent szociol�giai vagy antropologiai kutat�sokra, amelyek r�mutatnak, hogy a nemi szerepek (mint a f�rfiass�g, a nõiess�g) f�ggenek a t�rsadalmi k�r�lm�nyektõl, illetve a gyermeki szocializ�ci�t�l. Ilyen �rtelemben foglalkozik a gender-k�rd�ssel sz�mos egyetem, tudom�nyos int�zm�ny.

A gender fogalom m�g� sorakozik sok pozit�v kezdem�nyez�s, amelyek a nõk egyenjog�s�g��rt vagy a homoszexu�lis hajlam� emberek h�tr�nyos megk�l�nb�ztet�se ellen k�zdenek. - Az õ alapvetõ c�lkitûz�seikkel minden hum�n �s kereszt�ny gondolkod�s� ember egyet�rthet.

A gender fogalom eltorz�t�sa

A radik�lis gender-feminist�k, a meleg szervezetek nagy r�sze, illetve "gender mainstreaming" ideol�gusok azonban egy teljesen �j ember- �s t�rsadalom-k�pet akarnak megval�s�tani: Szerint�k a "nem" (gender) teljess�ggel a t�rsadalom term�ke. Az ember nem f�rfinak �s nõnek sz�letik (m�g ha biol�giailag rendelkezik is ilyen adotts�gokkal), hanem csup�n a csal�d �s t�rsadalom elv�r�sai nevelik õt f�rfiv� �s nõv�.

A gender mainstreaming szerint az ember valamif�le semleges l�nynek sz�letik, �s alapvetõ joga �s k�pess�ge, hogy maga hat�rozza meg nem�t, szexu�lis kapcsolatainak form�j�t. (Az ut�dok l�trehozatal�nak pedig, szerint�k nem egyetlen �tja a hagyom�nyos h�zass�g.) A gender-ideol�gia �gy eljut a nemek, sõt a csal�d tagad�s�ig. Pontosabban: szerint�k a nemek k�z�tti egyenlõs�g el�r�s�nek felt�tele a f�rfi �s nõi nem, illetve a h�zass�g �s csal�d megsz�ntet�se.

Az ideol�gia terjed�s�nek elsõ l�p�sei

A gender-ideol�gia k�pviselõi tudat�ban vannak, hogy az im�nt id�zett megfogalmaz�sok a mai felnõtt gener�ci� nagyobb r�sz�ben ellenszenvet sz�ln�nek. Ez�rt - amint eml�tett�k - elõsz�r a nõk �s a homoszexu�lisok egyenjog�s�t�s�r�l besz�lnek, amellyel minden j�akarat� ember egyet�rt.

A nõk egyenjog�s�t�s�nak t�m�j�ban azonban m�r halljuk a sark�t�st is. Haz�nkban is t�bbsz�r elhangzott m�r, hogy az anyas�g rabszolg�v� teszi az asszonyt, megakad�lyozza szakmai �s t�rsadalmi kibontakoz�s�t. Biztos�tani kell teh�t, hogy az anya hamar megszabadulhasson a gyermek �s a csal�d okozta terhektõl: ennek �rdek�ben pl. meg kell r�vid�teni a GYES-t, GYED-et, s a gyermekeket b�lcsõd�ben kell nevelni. - Vajon nem ink�bb a fõ�ll�s�, �s megfelelõen megfizetett anyas�g v�laszthat�s�ga jelenten� a nõk egyenjog�s�g�t - k�rdezhetj�k!

Ha a homoszexu�lis hajlam� szem�lyekrõl sz�lunk, vel�k kapcsolatban elõsz�r tiszt�zni kell egy alapvetõ f�lret�j�koztat�st. E hajlamra a pszichol�gusok jelentõs sz�rny�val egy�tt �gy tekint�nk, hogy ez nem genetikus adotts�g, hanem fejlõd�si, szocializ�ci�s rendelleness�g. Ezt igazolja, hogy n�h�ny �vtizede eredm�nyesen gy�gy�tj�k is ezt az �llapotot sz�mos orsz�gban, sõt haz�nkban is (b�r a gy�gy�t�si rendszerek ki�p�tetts�ge nem elegendõ). A m�sik gyakori f�lret�j�koztat�s, hogy a n�pess�gen bel�li ar�nyukat gyakran nagyobbnak adj�k meg, mint a val�s�g; n�ha m�g 10 % is jelent meg a sajt�ban. Val�s�gos ar�nyukat 2,5 %-ra teszik a kutat�k.

A gender-ideol�gia fontos elõk�sz�tõ l�p�se a homoszexualit�snak, mint �n�ll� nemi val�s�gnak elfogadtat�sa, mert �gy beigazol�dn�k, hogy nemcsak k�t nem l�tezik, hanem legal�bb h�rom. A t�vlati c�l azonban enn�l is t�bb: a nemek teljes �tstruktur�l�sa. A pekingi konferencia ENSZ-jelent�s�nek fõszerkesztõje, az ideol�gia k�pviselõivel egyet�rt�sben kijelenti: hogy a f�rfi �s nõi gender, "a t�rsadalom konstrukci�i", amelyeket meg kell sz�ntetni... "Nem k�t nem l�tezik, hanem �t: �gy nem f�rfiakr�l �s nõkrõl kellene besz�ln�nk, hanem heteroszexu�lis nõkrõl �s homoszexu�lis nõkrõl, heteroszexu�lis f�rfiakr�l, �s homoszexu�lis f�rfiakr�l �s biszexu�lisokr�l" (�s hatodikk�nt a tranzvesztit�kr�l, fûzik hozz� m�sok).

A gender egyik leggroteszkebb �ll�t�sa: hogy a homoszexualit�s genetikus adotts�g; ezt sokszor halljuk. De egyidejûleg azt is �ll�tj�k, hogy f�rfi �s nõ viszont nem genetikus adotts�g alapj�n lesz azz�, hanem csak a t�rsadalmi elv�r�s alapj�n.

Ilyen t�vlatban kell teh�t meg�t�ln�nk, amikor felvonul�sokkal, filmekkel, sz�ndarabokkal, plak�tokkal, iskolai rendezv�nyekkel, propag�lj�k a homoszexualit�st, illetve v�delm�kben vil�gszerte feltûnõ megmozdul�sokat szerveznek.

2) A Gender mainstreaming ideol�gia (�s kih�v�sa)

Ha egy hagyom�nyos vagy kereszt�ny �rt�keken felnõtt ember, elõsz�r hall e k�rd�srõl, azt mondhatja: ez annyira abszurd, hogy nem lehet igaz. Sokak ilyen reakci�ja a gender siker�t is jelzi, amelynek - amint a t�nyek mutatj�k - siker�lt el�rnie, hogy k�zel 15 �v �ta �gy siker�lt elõrehaladnia, hogy sokan tudom�st sem szereztek r�la. - Tudnunk kell azonban, hogy a gender ideol�gia vil�gszerte egyre terjedõ m�rt�kben jelentkezik. Megjelent a filmekben, tv sorozatokban, a legk�l�nb�zõbb �js�gokban �s foly�iratokban, behatolt sok int�zm�nybe, iskol�ba, egyetemre, �s a legmagasabb t�rv�nyhoz� test�letekbe, �s megjelent m�r t�rv�nyek form�j�ban is.

A pekingi vil�gkonferencia

A gender �j ideol�gi�ja, �s annak k�vetõi k�l�n�sen az ENSZ �ltal rendezett 1995-�s pekingi nõi vil�gkonferenci�n l�ptek a nyilv�noss�gra. A konferencia z�r�dokumentum�ban vezett�k be hivatalosan a "gender mainstreaming" kifejez�st; vagyis a "t�rsadalmi nem" fõ ir�nyk�nt val� �rv�nyes�t�s�t. A gender mainstreaming, mint a melegek, biszexu�lisok, transzszexu�lisok elismer�s��rt, egyenrang�s�g��rt, �s a k�rd�s hirdet�s��rt folytatott harc jelenik meg.

Ennek megfelelõen (a hagyom�nyos �rt�kek k�pviselõinek tiltakoz�sa ellen�re) a cs�cstal�lkoz� dokumentum�b�l kiiktatt�k ezeket a kifejez�seket, hogy apa, anya, feles�g, f�rj, mert ezek t�lhaladott, konzervat�v n�zeteket sugallnak. A "nem" (sex) fogalm�t (amely a term�szetes k�tnemûs�get fejezi ki) pedig kicser�lt�k a gender fogalomra, amely semmilyen nemhez nem k�tõdik, �s tetsz�s szerint megv�ltoztathat�.

A konferenci�n jelenlevõk, �s a gender-ideol�gi�ra szavaz�k �nmag�ban is jelzik a k�rd�s s�ly�t: hiszen a vil�g sz�mos orsz�g�b�l voltak ott nõmozgalmak (�s term�szetesen leszbikus nõmozgalmak) k�pviselõi, k�zt�k egyetemi tan�rok �s magas rang� politikusok.

A pekingi konferenci�t k�vetõ �vek

A Pekingi Cselekv�si Platform el�rte, hogy aj�nl�sa m�r 1995-ben k�telezetts�gg� v�lt:

·ï¿½ï¿½ï¿½ï¿½ï¿½ï¿½ï¿½ï¿½ 1995-ben az ENSZ - az emberi egyenlõs�g elve alapj�n - elk�telezte mag�t a gender mainstreaming elm�let mellett;

·ï¿½ï¿½ï¿½ï¿½ï¿½ï¿½ï¿½ï¿½ 1996-ban k�vette õt az EU,

·ï¿½ï¿½ï¿½ï¿½ï¿½ï¿½ï¿½ï¿½ 2000-ben a n�met sz�vets�gi korm�ny, majd m�s orsz�gok.

2006. janu�r 11-�n az Eur�pai Parlamentben elfogad�sra ker�lt a homof�bi�r�l sz�l� hat�rozat. Ez arra sz�l�t fel, hogy Eur�pa orsz�gaiban legyen b�ntetendõ cselekm�ny, ha valaki f�lelemmel, "idegenked�ssel sz�l a homoszexualit�sr�l, illetve a leszbikus, meleg, biszexu�lis �s transznemû szem�lyekrõl, mert ez a rasszizmushoz, az idegengyûl�lethez, az antiszemitizmushoz hasonl� magatart�s". - Azon szem�lyek sz�m�ra pedig, akik nem �rtenek egyet a nemek �tstruktur�l�s�val, meg is alkott�k a megb�lyegzõ neveket: õk a homof�bok, a "homof�bia" k�pviselõi, vagy "heteroszexist�k". Az id�zett EU javaslat s�rgeti a tag�llamokat, hogy tartsanak oktat� jellegû t�j�koztat�sokat �s a homof�bia elleni kamp�nyokat az iskol�kban, az egyetemeken �s a m�di�ban, tov�bb� k�zigazgat�si, b�r�s�gi �s jogalkot�si eszk�z�k r�v�n erõs�ts�k a homof�bia elleni harcot.

2008. febru�r 13-�n az EU �tmutat�t adott munkat�rsainak hogy ne haszn�ljanak nemekre utal� kifejez�st (pl. nem mondj�k azt, hogy tan�rnõ vagy tan�r, helyette mondj�k azt, hogy "tanerõ", nehogy s�rtõ legyen a kifejez�s azokra, akik sem f�rfinak sem nõnek nem �rzik magukat.)

2008. szeptember 3-�n az Eur�pai Parlament d�nt�st hozott, hogy a tank�nyvekbõl, sz�m�t�g�pes j�t�kokb�l, marketingbõl, plak�tokr�l sz�mûzni kell a sztereotip f�rfi �s nõi magatart�sform�k megjelen�t�s�t - Teh�t ne a nõ varrjon, vagy fõzz�n a k�pen, hanem a f�rfi, ne a f�rfi vezesse a motort, hanem nõ. (A gender ideol�gia szerint lehetõv� kell tenni, hogy mindenki maga v�lassza meg nem�t. Ez�rt a gyermekeket nem szabad nõv� vagy f�rfiv� nevelni.)

2009-ben az Egyes�lt �llamok �rt al� egy ENSZ-nyilatkozatot, mely a (szabad) szexu�lis orient�ci� eg�sz vil�gra kiterjedõ v�delm�re sz�l�t fel.

A k�vetkezõkben n�h�ny kiragadott p�ld�val szeml�ltetj�k a gender gyakorlati megval�sul�s�t a h�tk�znapokban.

T�bb orsz�gban pl. az Egyes�lt �llamokban, Kanad�ban, N�metorsz�gban, Spanyolorsz�gban valamely k�telezõ iskolai t�rgy (pl. etika) r�sz�v� tett�k a gender mainstreaming elm�letet. - Spanyolorsz�gban a tananyagban az �ll, hogy a h�zass�g nem t�telezi fel a nemek k�l�nb�zõs�g�t. Angli�ban egyes elemi iskol�kban megtiltott�k, hogy haszn�lj�k az apa vagy anya szavakat, mert ez diszkriminat�v.

Hasonl� h�rek sokas�g�r�l olvashatunk, a vil�g k�l�nb�zõ orsz�gaib�l: mint az Egyes�lt �llamok, Kanada, Braz�lia, Anglia, N�metorsz�g stb.

Anglia, B�cs �s Bajororsz�g egyes �vod�iban is megsz�ntett�k a l�nyos, illetve fi�s j�t�kokat, illetve bevezett�k, hogy a fi�kat l�nyos, a l�nyokat fi�s j�t�kokra tan�ts�k, hogy �gy "nemi identit�sukat" kiegyens�lyozott� tegy�k. - Vil�gszerte egyre t�bb form�ban (iskolai oktat�sban, filmekben, �r�sokban, t�rv�nyekben) jelenik meg a homoszexualit�s, mint norm�lis alternat�va. T�bb orsz�gb�l �rkeznek h�rek, hogy a hagyom�nyos vagy kereszt�ny �rt�kek v�dõit t�mad�sok, esetleg t�rv�nyes elmarasztal�sok �rik.

N�metorsz�gban kiemelkedõ a folyamat. Berlin, M�nchen, Hamburg v�rosokban pl. tan�csad� f�zetet adtak ki k�z�piskol�s pedag�gusok sz�m�ra "leszbikus �s meleg �letform�k" �tad�s�nak m�dj�r�l: hogy mik�nt lehet ezeket vonz�v� tenni biol�gia, etika, t�rt�nelem, t�rsadalmi ismeretet vagy ak�r nyelvi �r�kon.

A N�met Csal�d�gyi Miniszt�rium al� rendelt Eg�szs�g�gyi Felvil�gos�t� K�zpont kiadott egy bross�r�t 1-3 �s 4-6 �ves gyermekek sz�lei sz�m�ra 650.000 ingyenes p�ld�nyban, orsz�gos terjeszt�s c�lj�val. Az 1-3 �veseknek �rott elemzi, milyen jelentõs a kisgyermekek sz�m�ra a simogat�s, �s felsz�l�tja a sz�lõket, hogy rendszeresen simogass�k, cs�kolgass�k gyermekeik nemi szerveit. Ny�ljanak bele a l�nyok h�vely�be �s simogass�k azt, s �gy ir�ny�ts�k õket a gy�ny�rszerz�s ilyen form�i fel�. A nagyobbaknak �r�dott k�nyvecske sok egy�b hasonl� �tlet k�z�tt kijelenti, hogy j�, ha a gyermek m�r kisgyermekkorban megtanulja az �nkiel�g�t�st, valamint ha megtanulja azt, hogy a sz�lõk nem csak a heteroszexu�lis kapcsolatot tartj�k norm�lisnak. - A t�m�val szinkronban jelentek meg j�t�kos �s �nekes f�zetek is gyermekek sz�m�ra, amelyek seg�ts�get ny�jtanak, hogy a nemi testr�szekrõl �nekelhessenek a gyermekek.

A brit rekl�metikai fel�gyelõs�g �j tervezete fõmûsoridõben is enged�lyezn� abortuszklinik�k �s �vszergy�rak hirdet�seit a r�di�ban �s telev�zi�ban. Jelenleg egyetlen t�v�csatorna kiv�tel�vel este 9 �ra elõtt tilos az �vszerrekl�m. Azonban p�ld�ul az eg�szs�gtelen �telek rekl�moz�sa tov�bbra sem lesz enged�lyezett a 16 �ven aluliak r�sz�re.

T�bb orsz�gban megkezdt�k a nemi felvil�gos�t�st, m�r 10 �ves kort�l - hiszen �gy lehet csak megakad�lyozni, hogy a serd�lõ gyermek teherbe ne ess�k. De a felvil�gos�t�s egy t�m�r�l sz�l: hogyan kell v�dekezni a fogan�s ellen.

Nagy-Britanni�ban a gyermekek szexu�lis nevel�s�t �sszehangol� brit szervezet (Sex Education Forum) erõteljesen szorgalmazza a 11 �ven fel�liek sz�m�ra fel�ll�tott iskolai szextan�csad� k�zpontok tov�bbi terjeszt�s�t. Jelenleg a brit k�z�piskol�k harmad�ban m�r diszkr�t abortusz-tan�csad�s is el�rhetõ a di�kok sz�m�ra. A Connexions nevû korm�nyzati ifj�s�gi tan�csad�i szolg�lat pedig olyan seg�lyvonalakat �s szervezeteket rekl�moz, ahol a tan�csad�k a felnõtt paciensekre is vonatkoz� titoktart�s mellett dolgoznak, vagyis kiskor�ak eset�ben a sz�lõk tudta n�lk�l biztos�tanak hozz�f�r�st k�l�nb�zõ terhess�gmegszak�t�si m�dszerekhez, k�zt�k abortuszhoz is. - Az oktat�si, gyermek- �s csal�d�gyi miniszt�rium tavalyi jelent�se szerint a szexu�lis nevel�snek "vil�gos kapcsolatot kell teremtenie a fiatalok felvil�gos�t�sa �s a nemi eg�szs�g�gyi ell�t�s k�z�tt, �s meg kell tan�tania a fiatalokat, hogyan vehetik ig�nybe ezeket a szolg�ltat�sokat."

A korai gyermekkori felvil�gos�t�st hazai cikk is ig�nyelte m�r. Ezzel gyakorlatilag m�g kor�bbra tolj�k a szexu�lis �rdeklõd�s felkelt�s�t, �s 10-12 �ves gyermekek ind�t�st kapnak a szexu�lis �lvezetek kipr�b�l�s�ra.

3) Hogyan �rinti a k�rd�s haz�nkat?

Haz�nkban, �gy tûnhet, m�g csak az elsõ l�p�sekn�l tartunk. Hallhatunk m�r a nõi egyenjog�s�gnak hirdet�s�rõl, amely az anyas�got, a gyermeknevel�st k�nyszernek, rabszolgas�gnak mutatja be. �s megsz�letett a t�rv�ny, amely a homoszexu�lis kapcsolatokat legaliz�lja.

De ha m�lyebben belegondolunk, m�r r�gen nemcsak az elsõ l�p�sekn�l j�runk. Ha �ttekintj�k a t�m�val kapcsolatos t�rv�nyeket, illetve elemezz�k, milyen szeml�letet ad �t ma egy gyermeknek, egy fiatalnak a m�dia, az internet, esetenk�nt az iskolai oktat�s, l�tnunk kell, hogy a mi gyermekeink is az emberi �s kereszt�ny �rt�kek alapvetõ tagad�s�t sz�vhatj�k magukba, ha tudatosan nem v�dj�k õket.

Az ut�bbi �veknek a t�m�val kapcsolatos t�rv�nyei...

A nemis�g, illetve a t�rsadalom liberaliz�l�s�ra m�r sz�mos t�rv�ny sz�letett. Elhagyva az abortusszal �s eutan�zi�val kapcsolatos t�rv�nyeket vagy javaslatokat, l�ssunk n�h�ny egy�b t�m�nkat �rintõ t�rv�nyt, amelyekrõl keletkez�s�k kor�ban bizony�ra tudtunk, de azt�n elfeledt�k õket. K�zben pedig, �j �s �j t�rv�nyek sz�lettek - egyre nagyobb sz�mban.

2002-tõl hat�lyon k�v�l helyezt�k a BTK 199.� �s 200. � cikk�t. Ettõl kezdve nem sz�m�t bûncselekm�nynek a 14 �vet bet�lt�tt azonos nemûvel val� szexu�lis viszony. (Ez ideig az ilyen viszony 14 �v felett csak k�l�nb�zõ nemûek eset�n volt b�ntetlen, a 14-18 �v k�z�tti azonos nemûek eset�n b�ntetendõ cselekm�ny volt.) S m�g az ilyen cselekm�nyt eddig "term�szet elleni fajtalans�gnak" nevezt�k, ezt a fogalmat elt�ntette a t�rv�nyhoz�s.

2003, illetve 2004-ben m�dos�tott�k a gyermekek, illetve di�kok jogair�l sz�l� 1993-as LXXIX. t�rv�nyt. S ez ugyancsak t�m�nkhoz tartozik. L�nyege, hogy a pedag�gus nem k�z�lhet a gyermekek sz�leivel olyan adatot, amely "s�lyosan s�rten� vagy vesz�lyeztetn� a gyermek, tanul� �rdek�t". A megfogalmaz�s rugalmasnak is felfoghat�, de nyilv�nval� l�p�s a sz�lõk nevel�si jogainak �s k�teless�g�nek korl�toz�sa fel�.

2003. m�rcius 1. �ta jelentõsen m�dosultak a k�b�t�szerrel kapcsolatos bûncselekm�nyek (terjeszt�s, fogyaszt�s, elõ�ll�t�s stb.) b�ntet�si t�telei, valamint k�l�n�sen a b�ntethetõs�get megsz�ntetõ okok szab�lyai. Aki csek�ly mennyis�gû k�b�t�szert saj�t haszn�latra termeszt, elõ�ll�t, megszerez vagy tart, az nem b�ntethetõ, ha 6 h�napig gy�gykezelteti mag�t. (Hogy mi sz�m�t csek�ly mennyis�gnek, arr�l nem sz�l a paragrafus.)

2006-ban, sz�mos orsz�gos tiltakoz�s ellen�re j�v�hagyt�k az 1997. �vi CLIV. t�rv�ny 187. �-�nak v�ltoztat�s�t a steriliz�ci�r�l, mûvi meddõv� t�telrõl. Kor�bban erre csak eg�szs�g�gyi vagy csal�dtervez�si okb�l ker�lhetett sor, a bet�lt�tt 35. �v vagy h�rom v�r szerinti gyermek volt az elõfelt�tele. Most felt�telek n�lk�l 18. �vesen b�rki k�rheti a steriliz�ci�t.

2007. VI. 1-tõl az Eur�pai Uni� 2004/68/IB hat�rozat�t �tvett�k a b�ntetõ t�rv�nyk�nyvbe: Aki tizennyolcadik �let�v�t be nem t�lt�tt szem�lyrõl vagy szem�lyekrõl pornogr�f felv�telt megszerez, tart, bûntettet k�vet el, �s h�rom �vig terjedõ szabads�gveszt�ssel b�ntetendõ. - A korm�ny javasolta, hogy a 18-�ves korhat�rt sz�ll�ts�k le 14 �vre. Azaz ne legyen b�ntethetõ, ha valaki 14-18 �v k�z�tti szem�lyrõl annak beleegyez�s�vel, saj�t haszn�latra k�sz�t vagy tart pornogr�f felv�telt. (Ezt a javaslatot v�g�l nem hagyt�k j�v� .)

2009. �prilis�ban j�v�hagyt�k a bejegyzett �lett�rsi kapcsolatr�l sz�l� t�rv�nyt, ami m�r kiterjed a homoszexu�lisokra is.

2008. õsz�n kezdõd�tt meg az �j polg�ri t�rv�nyk�nyv parlamenti vit�ja, amely m�g tart. M�g a R�kosi-rendszerben sz�letett t�rv�ny elõ�rta a h�zast�rsak egym�s ir�nti hûs�g�t, a mostani javaslat csak egy�ttmûk�d�st k�r a h�zast�rsakt�l, hûs�grõl nincs sz� t�bb�. A h�zass�g megszûn�s�nek okai k�z�tt pedig, megjelenik a h�zast�rs nem�nek megv�ltoztat�sa. (Ez azt sugallja, mintha a nem v�ltoztat�sa olyan gyakori lenne, mint a t�bbi megszûn�si ok - hal�l, b�r�s�gi vagy k�zjegyzõi bont�s.)

Itt eml�thetj�k, hogy �js�gh�rek szerint a magyar Szoci�lis �s Munka�gyi Miniszt�rium az uni�s Progress program keret�ben p�ly�zatot nyert, �s szerzõd�st k�t�tt az Eur�pai Bizotts�ggal a gender mainstreaming tananyagok kidolgoz�s�ra. Nem vil�gos, hogy ezzel is kapcsolatos-e vagy csup�n a kor�bbi "szexu�lis forradalom" r�sze, mindenk�pp t�bb budapesti iskol�ban megjelentek az elõad�sok a homoszexualit�s �s a szabad-szex propag�l�s�ra (ezek l�nyeges elemei a gender forradalomnak).

Tov�bb�: Magyarorsz�gon 2009 janu�rj�ban a k�z�p-kelet-eur�pai hajdani szocialista orsz�gok k�z�l elsõk�nt alakult meg az UNIFEM-�rt Magyar Nemzeti Bizotts�g. Az egyes�let elsõ konferenci�j�t a nõk �s f�rfiak es�lyegyenlõs�g�n alapul� k�lts�gvet�s (gender budgeting) k�lf�ldi tapasztalatair�l �s magyarorsz�gi adapt�ci�j�nak lehetõs�geirõl tartotta. A konferenci�t Dobrev Kl�ra, az egyes�let eln�ke nyitotta meg. Itt hangzott el, hogy Magyarorsz�gon elengedhetetlen a gender szak�rtelem fejleszt�se �s kiterjeszt�se az �llamigazgat�sban, annak �rdek�ben, hogy a nõk �s f�rfiak t�rsadalmi egyenlõs�ge megval�suljon az �let valamennyi ter�let�n. (A nõi egyenjog�s�g olyan elv, amellyel egyet is �rt�nk. A baj, hogy tudjuk: a nemzetk�zi gyakorlat tan�s�ga szerint a folyamatnak ez csak az elsõ l�p�se.)

Egy�b helyek, amelyek a szexu�lis- illetve a gender-forradalom szeml�let�t k�zvet�tik

Az internetnek �s a tv-nek, egyes �js�goknak a gyermekeket, a fiatalokat rombol� hat�sair�l t�bbsz�r esik sz� (s ma m�r hasonl� eszk�znek sz�m�t a mobiltelefon is). Az eg�sz t�rsadalom l�t�sm�dj�t k�v�nj�k �s k�pesek alak�tani a ruh�tlans�g k�l�nb�zõ fokozataival az utcai plak�tok. A plak�tok k�zt Budapesten 2009-ben megjelent m�r a gender sok-nemûs�g jog�t hirdetõ plak�t is.

E l�tv�nyos jelz�sek mellett�k fel kell figyeln�nk a "tini" lapokra is. Sz�lõk gyakran nem veszik �szre, mit tartalmaznak a 10-12 �ves gyermekeknek m�r j�r� "tini" foly�iratok (ilyen j�l hangz� c�mekkel, mint pl. 100xSz�p vagy Magyarorsz�g elsõsz�m� tinimagazinja – kiadja az Eurom�diaBt). Ezek pedig elmagyar�zz�k a tizen�vesnek, hogy ha egyszer megkapta hozz� a hormonokat, joga van a szexu�lis �lvezetekhez, �nmag�val vagy m�ssal (�s azonos nemûvel). Elmondj�k, milyen m�dszerekkel szerezhet a tizen�ves szexu�lis gy�ny�r�ket mag�nak vagy m�snak, hogyan tud v�ny n�lk�l �vszert szerezni (�gy, hogy sz�lei ne tudj�k meg), vagy pl. hogyan tudja sz�leit leszerelni, ha azok akad�koskodnak. (A h�zass�g t�vlat�r�l, sz�ps�g�rõl nem olvashatunk e lapokban.) - A gyermekmes�knek ilyen ir�ny� megv�ltoztat�sa is elkezdõd�tt: megjelentek a homoszexu�lis ir�nyults�g� mes�k pl. Csipker�zsik�nak Csipkej�zsik�ra val� �t�r�sa seg�ts�g�vel.

Sz�mos magyar k�z�p- �s egy�b iskol�ban megkezdõdtek a homoszexualit�st "bemutat�-v�dõ" napok. Amint hangs�lyoztuk, sz�ks�gesnek tartjuk, hogy a homoszexu�lis hajlam� emberek tisztelet�re, a vel�k val� egy�tt�rz�sre nevelj�nk. �s l�tsz�lag errõl is sz�l a legt�bb elsõ tal�lkoz�. - De egyidejûleg fel kell h�vnunk minden j�akarat� ember �s sz�lõ figyelm�t, hogy a homoszexualit�s �rdek�ben folytatott kamp�nyoknak s�lyosan k�ros k�vetkezm�nyei lehetnek gyermekek, serd�lõk sz�m�ra. Sok ember biszexu�lis hajlam�. Ha egy biszexu�lis hajlam�, illetve szexualit�sa �rlelõd�s�nek elej�n tart� serd�lõ - a maga nagyon hull�mz� �rzelmi helyzeteiben - az egyoldal� propaganda hat�s�ra elkezdi kipr�b�lni a homoszexu�lis kapcsolatokat, k�r�ra lesz emberi fejlõd�s�nek. Gyermekeinket pedig sok oldalr�l �rik ma ingerek, biztat�sok, hogy pr�b�lj�k ki a szexu�lis �rdekess�geket. A sz�lsõs�ges gender ideol�gia viszont meg lesz el�gedve ezzel a fejlem�nnyel, hiszen sz�m�ra az emberi szabads�g l�nyeg�hez tartozik, hogy ki-ki maga v�laszthassa, esetenk�nt v�ltoztathassa meg nem�t. �s ilyen m�dszerekkel mindenk�pp el�ri – a k�lf�ldi adatok szerint is – hogy n�vekedni fog a homoszexu�lisok ar�nya.

Megjelent m�r magyar tank�nyv is a t�m�ban. Ebben szerepel az �ll�t�s: hogy "nem annyira biol�giai meghat�rozotts�gunk miatt viselked�nk nõk�nt vagy f�rfik�nt, mint ink�bb bizonyos t�rsadalmi elv�r�sok �s r�gi hagyom�nyok k�vetkezt�ben". – A homoszexualit�sr�l sz�lva pedig a k�nyv azt �rja: hogy a "heteroszexizmus" (vagyis akik szerint csak a f�rfi �s a nõ k�z�tti h�zas kapcsolat a norm�lis!) hasonl�that� a rasszizmushoz, amely alacsonyabb rendûnek nyilv�n�t egyes fajokat.

4) Elk�pzelhetõ az erk�lcs, a csal�d, az ember ilyen m�rt�kû megt�mad�sa?

Aki elõsz�r hall a gender t�m�r�l, azt mondja: elk�pzelhetetlen, hogy ennyire alapjaiban meg lehessen t�madni az embert, a csal�dot, a t�rsadalmat.

Az ut�bbi �vtizedekben az emberis�g �s a kereszt�nys�g sok olyan esem�nyt �t�lt m�r, amelyet n�h�ny �vtizeddel kor�bban alig tartott elk�pzelhetõnek. Id�zz�nk fel – v�laszk�nt a c�mben felvetett k�rd�sre is – egy t�m�nkhoz szorosan kapcsol�d� p�ld�t.

Mire volt k�pes az �n. "szexu�lis forradalom" 40-50 �v alatt?

Az 1960-as �vekben a szexu�lis forradalom az ember, a szerelem �s a h�zass�g felszabadul�s�t hirdette meg a kor�bbi (vall�si vagy hum�n) erk�lcs b�kly�ival szemben. N�h�ny �vtized alatt k�pes volt elvezetni a nyugati t�rsadalmakat a "hal�l kult�r�j�nak" �tj�ra, a szakad�k sz�l�ig. Napjainkban a nyugati t�rsadalmak legs�lyosabb testi �s lelki betegs�gei az �nzõ gy�ny�r-keres�sbõl, illetve a kiegyens�lyozatlan emberi �s csal�di kapcsolatokb�l fakadnak. Mik�zben korunk eg�szs�ges fiataljai is �lmodnak a sz�p p�rkapcsolatr�l, h�zass�gr�l, csal�dr�l (�s haz�nkra ez k�l�n�sen is jellemzõ), t�rsadalmaink jelentõs r�sze "bevette" a szabad szerelem hamis �g�reteit. Ennek eredm�nyek�pp a h�zass�gok 50-60 %-a felbomlik; pontosabban, ha az �sszes p�rkapcsolatokat tekintj�k (belesz�m�tva a pr�bah�zass�gokat vagy valamif�le tart�ss�g rem�ny�ben megkezdett kapcsolatokat), ezeknek mintegy 60-70 %-a bomlik fel. Mindennek a gyermekekre �s sz�lõkre val� gyilkos l�lektani hat�sa k�zismert. Azt pedig val�ban kevesen hitt�k el n�h�ny �vtizede, hogy az �n. katolikus orsz�gokban pl. Olaszorsz�gban is hasonl� m�rt�kû lesz a v�l�sok ar�nya, s hogy a gyermekv�llal�s m�rt�ke a 40 �v elõttinek fel�re ess�k vissza.

Ezt tudta el�rni a szexu�lis felszabad�t�s n�h�ny �vtized alatt. A gender-forradalom pedig a szabads�g �jabb fokoz�s�t �g�ri...

5) Mit tegyen a kereszt�ny?

A szeretet p�rbesz�de...

Egy ilyen s�lyos helyzetben is tudnunk kell kereszt�ny m�don cselekedni, s t�rekedni a kereszt�ny szellemû p�rbesz�dre. - Amint Marx �s Lenin, illetve a kommunizmus k�vetõi k�z�tt is voltak j�indulat� emberek, akik az emberi egyenlõs�g ide�lja miatt csatlakoztak a gyilkos diktat�r�v� v�lt rendszerhez, hasonl�an van ez ma is. Sok j�indulat� embert�rsunk csatlakozik ehhez a neo-marxista ideol�gi�hoz, amelynek ugyancsak az egyenlõs�g a c�lja: a nõk �s a homoszexu�lis hajlam� emberek egyenlõv� t�tel�nek v�gy�val. Szem�lyes kapcsolatokban ez�rt is mindig a tisztelet hangj�n, embert�rsunk j�indulat�nak felt�telez�s�vel kell a t�m�r�l p�rbesz�det kezden�nk.

Cselekv�s �s a k�z�ss�g megerõs�t�se

Mivel azonban itt az emberi nem, a csal�dok, a gyermekek megront�sa a t�t, a kereszt�ny embernek meg kell ragadnia minden lehetõs�get, hogy tiltakozzon, szembesz�lljon ezzel a folyamattal, ahogyan egyh�zunk ma vil�gszerte tiltakoz�sokat szervez.

Minden kereszt�ny felelõs a maga hely�n: lelkip�sztorok �s hitoktat�k, k�z�ss�gvezetõk �s sz�lõk.

Egyr�szt le kell leplezn�nk a l�p�srõl l�p�sre belop�dz� gender ideol�gi�t a r�nk b�zottak – gyermekeink, pl�b�ni�nk tagjai – elõtt, �s fel kell h�vnunk erre minden j�indulat� ismerõs�nk figyelm�t is.

M�sr�szt tiltakoznunk kell! Ha a sz�lõk arr�l hallanak, hogy egy iskol�ban a gyermekeket f�lrevezetõ vagy megront� elõad�sokat tartanak, k�teless�g�k �sszefogni, �s tiltakozni. Amikor azt tapasztalj�k, hogy a tv csatorn�in a gyermekek �ltal n�zett idõben, vagy egyenesen gyermek-mûsorokban kiskor�ak sz�m�ra s�lyosan k�ros mûsorokat sug�roznak, vagy amikor a gyermekeknek, tin�dzsereknek sz�nt lapok telve vannak ilyen t�m�kkal: �ssze kell fognunk, �s tiltakoznunk kell.

Mindezen teendõk mellett a legfontosabb: gondoljuk �t, hogyan indult �tj�ra az Egyh�z, s hogyan tudott megmaradni egy pog�ny vil�gban; �s sz�lni a hal�los �ld�ztet�sek k�z�tt is k�rnyezet�hez.

Az elsõ kereszt�nyek �let�nek vez�r-elve volt: "szeress�tek egym�st, ahogy �n szerettelek titeket. Arr�l fognak megismerni titeket, hogy szeretitek egym�st." Mert "ahol ketten vagy h�rman �sszej�tt�k az �n nevemben �n ott vagyok k�z�ttetek";. (Jn 13,34; Mt 18,20). Az egyh�z annyiban �s ott tud tov�bb�lni, amennyiben �s ahol meg�li a Krisztus akarta szeretet-k�z�ss�get. Ha a kereszt�ny sz�lõ meg szeretn� v�deni gyermek�t a szexu�lis- vagy a gender forradalom rombol�s�t�l, tudnia kell: a kereszt�ny k�z�ss�g k�pes õt J�zus erej�ben megv�deni. Ugyanezt kell tudnia minden lelkip�sztornak.

V�g�l a h�võ ember bizonyoss�ga, hogy Isten saj�t k�pe m�s�nak teremtette az embert. A szem�lyes �s t�rsas �let szab�lyai oly m�lyen az ember lelk�be vannak �rva, hogy sem a kereszt�ny�ld�z�sek, sem a m�lt sz�zad kommunista vagy n�ci diktat�r�i, sem a jelen liberaliz�l� �ramlatai nem voltak k�pesek ki�lni azokat. Az ember ma is keresi az �r�k �rt�keket. Egyh�zunk k�ldet�se (minden �rt�keket v�dõ �s csal�dot szeretõ embert�rsunkkal egy�tt), hogy megõrizze az �r�k emberi �s isteni �rt�keket, �s adja tov�bb azokat a k�vetkezõ nemzed�keknek.


forr�s: Magyar Katolikus Karizmatikus Meg�jul�s