H�vom a csal�dokat - B�r� L�szl� p�sp�k levele
�rta: Admin - D�tum: December 30 2010 07:24:55
 A j� gazd�lkod�s felel�ss�g�ben osztozik a csal�d �s a t�rsadalom

A vir�gz� falvakat, v�rosokat j�l gazd�lkod� csal�dok alkotj�k. A j�l gazd�lkod� t�rsadalmi k�z�ss�gek pedig seg�tik a csal�dokat �rt�kteremt� munk�jukban.

A gazd�lkod�s az emberrel �s a t�rsadalommal egy�tt sz�letett �s fejl�d�tt tev�kenys�g, mindkett� �let�nek n�lk�l�zhetetlen el�felt�tele, c�lja az egy�nek �s az eg�sz t�rsadalom j�l�te. Az eg�szs�ges t�rsadalomban a gazd�lkod�s az egy�ni �s k�z�ss�gi �rdekek lehet� legjobb egyeztet�s�re ir�nyul, a szolidarit�sra �s a szubszidiarit�sra �p�l.

A csal�d �s a t�rsadalom gazd�lkod�sa szorosan �sszef�gg egym�ssal. Egyr�szt a csal�dok fogyasztanak, termelnek, megtakar�tanak, beruh�znak, munkaer�t bocs�tanak a t�rsadalom rendelkez�s�re; m�sr�szt �ppen az�rt, hogy ezeket a fontos feladatokat j�l ell�thass�k, sz�ks�g�k van arra, hogy a t�rsadalom szolg�ltat�sokat �s t�mogat�st ny�jtson nekik. Ahhoz, hogy tart�s fejl�d�si folyamatok jelenjenek meg, hogy az egy�n, a kisebb �s nagyobb k�z�ss�gek, - k�zt�k a csal�dok -, �s az eg�sz t�rsadalom ig�nyeit ki lehessen el�g�teni, sz�ks�ges a csal�dokon bel�li, valamint a csal�d �s a t�rsadalom k�z�tti egy�ttm�k�d�s �s val�s �rdekeik kiegyens�lyozott figyelembev�tele, a szolidarit�s.

A csal�d nem rendelkezik minden eszk�zzel ahhoz, hogy feladatait sikeresen ell�ssa, m�g a nevel�s �s oktat�s ter�let�n sem. Azokban az esetekben, melyekben a csal�d ereje feladata megold�s�hoz kev�s, fontos �s k�v�natos a k�ls� t�mogat�s. Sz�ks�ges azonban, hogy az �llami, hat�s�gi, t�rsadalmi �s egy�b t�mogat�k tekintettel legyenek a szubszidiarit�s elv�re, azaz ne s�rts�k a csal�d auton�mi�j�t �s jogait azzal, hogy beavatkoznak akkor, amikor a csal�d egyed�l k�pes ell�tni feladatait.

Id�zzetek fel eseteket saj�t csal�dotok t�rt�net�b�l, amikor m�s csal�dok seg�tettek �t a neh�zs�geken! Mondjatok p�ld�t a szubszidiarit�s elv�t s�rt� hat�s�gi csal�dt�mogat�si int�zked�sekre!

A kereszt�ny vil�gban �vsz�zadokon �t azonos erk�lcsi �rt�kek szab�lyozt�k az ember egy�ni �s k�z�ss�gi �let�t. Ezek alapj�n hat�rozt�k meg, mi a j�, a helyes �s a megengedett, ill. mi a rossz, a helytelen �s tilos a gazdas�gi tev�kenys�gben is. Korunk erk�lcsi �rt�kel�se bizonytalann� �s k�rd�sess� v�lt. A becs�letess�g egyel�re m�g �rt�knek l�tszik, melyhez az emberek elvben ragaszkodnak, de egyre jobban terjed a megveszteget�s, a csal�s, a k�zvagyon meglop�sa, a k�zgondolkod�s pedig ezeket bizonyos "civil kur�zsi" tetteik�nt vagy legal�bbis a hib�s gazdas�gi t�rv�nyekb�l k�vetkez� term�szetes �s megengedett reakci�k�nt nyugt�zza (pl. az ad�csal�st az igazs�gtalan �s ar�nytalan ad�t�rv�nyek miatt "�gyess�gk�nt" kezelik). A k�zgondolkod�s ilyen v�ltoz�s�hoz a volt szocialista orsz�gokban, �gy n�lunk is nagym�rt�kben hozz�j�rultak az olyan t�rv�nytelens�gek, mint a mag�ntulajdon (�s ezzel az emberi m�lt�s�g) tiszteletben nem tart�sa. Ahol �vtizedeken �t term�szetes volt a megtermelt javak k�rt�r�t�s n�lk�li kisaj�t�t�sa, elkobz�sa, annak pedig, aki a javakat megtermelte kul�kk�, azaz b�n�ss� nyilv�n�t�sa �s meghurcol�sa, ahol �ltal�noss� v�lt a meg nem fizetett fizikai vagy szellemi munka, ott gener�ci�k meghat�roz� �lethelyzet�v� v�lt a meghasonlotts�g. Az �vtizedes hazugs�g�lm�ny k�vetkezt�ben a t�rsadalmat �tj�rta az �rt�kek relativizmusa �s tagad�sa. A csal�dok gazd�lkod�s�t befoly�solta, hogy b�r neh�zkes �s diszkriminat�v m�don, de ingyen vagy �llamilag t�mogatott �ron biztos�tott�k a lakoss�gnak az alapvet� javakat �s szolg�ltat�sokat (iskola, �lelmiszer, lak�s, k�z�zemi szolg�ltat�sok, munkahely, orvosi ell�t�s, stb.). Mindez azt eredm�nyezte, hogy a csal�doknak gazd�lkod�sukban igazodniuk kellett az �llani gazdas�gir�ny�t�s elveihez, saj�t kezdem�nyez�sekre kev�s lehet�s�g volt. Mindenki igyekezett a saj�t csal�dja ig�nyeit kiel�g�teni, a k�z�ss�g�rt, a k�zj��rt val� munk�lkod�s h�tt�rbe szorult. Amikor azut�n az 1990-es �vek elej�n a k�zponti tervutas�t�sos rendszerr�l �t�lltak a d�nt�sek decentraliz�l�s�n �s a piacra val� nyitotts�gon alapul� rendszerre, gyorsan sz�tbomlott ez a szoci�lis h�l�. Megjelent az addig alig ismert munkan�lk�lis�g, er�sen differenci�l�dott a csal�dok j�vedelme. Meghat�roz� t�nyez�v� v�lt a n�vekv� bizonytalans�g, ami nem csak a j�v�ben beszerezhet� javak �s szolg�ltat�sok mennyis�g�re �s min�s�g�re vonatkozik, hanem arra is, hogy mik�ppen lehet majd a gyermekeket felnevelni, milyen k�pz�ssel boldogulhatnak legink�bb, hogyan biztos�that� a csal�d sz�m�ra a v�ltoz� k�r�lm�nyek �s munkalehet�s�gek ellen�re az �lland� �s biztos mened�ket jelent� otthon. Az erk�lcsi rend a feje tetej�re �llt: nem az sz�m�t sikeresnek, aki a k�zj�t szolg�lja, �s tiszteli az emberi m�lt�s�got, hanem az, aki b�rmilyen eszk�zzel gyarap�tja a maga haszn�t.

Hogyan tudj�tok gyerekeiteket a kereszt�ny erk�lcsi elvekre �p�l� gazd�lkod�sra nevelni? Hogyan egyeztethet� �ssze csal�dotok gazd�lkod�s�ban a k�zj� szolg�lata �s a k�rnyezettudatoss�g?

Az emberi m�lt�s�g tiszteletben tart�sa gazdas�gi t�ren ig�nyli a m�rt�ktart�st, hogy az evil�gi javakhoz val� ragaszkod�s rendezett legyen; az igazs�goss�got, hogy tiszteletben tarts�k a felebar�t jogait �s megadj�k neki azt, ami j�r; �s a szolidarit�st, az aranyszab�ly szellem�ben: "Mindazt, amit szeretn�tek, hogy megtegyenek nektek az emberek, tegy�tek meg ti is nekik" (Mt 7,12). P�ldak�p�nk az �r nagylelk�s�ge, aki "gazdag l�v�n �rt�nk szeg�nny� lett, hogy mi gazdagg� legy�nk az Õ szeg�nys�ge �ltal" (2Kor 8,9). Az emberi m�lt�s�ggal ellenkezik a lop�s, a k�lcs�nkapott vagy elvesz�tett dolgok megtart�sa, a kereskedelmi csal�s, az igazs�gtalan b�rek, m�sok kiszolg�ltatotts�g�ra vagy tudatlans�g�ra spekul�l� �remel�sek, egy v�llalkoz�s k�ztulajdon�nak kisaj�t�t�sa vagy mag�nc�lra val� haszn�lata, a rosszul v�gzett munka, az ad�csal�s, a m�rt�ktelen haszon, emberek b�rmilyen egoista, ideol�giai, kereskedelmi vagy diktat�rikus megindokl�ssal val� szolgas�gba hajt�sa, ad�s-v�tele �s cser�je, �ruk�nt kezel�se (v�. Veritatis Splendor 100).

A szolidarit�s azt jelenti, hogy mindenki felel�ss�get visel mindenki�rt. Az erk�lcsi rend akkor �llhat helyre, ha gazd�lkod�sunk a jogos �rdekek mellett az igazi �rt�keket szolg�lja, az igazs�goss�gnak sem lehets�ges �rv�nyt szerezni, ha cselekedeteinket az �nz�, egy�ni �rdekek sz�vev�nye befoly�solja. A gazdas�gi kezdem�nyez�sek olyan form�j�ra �s strukt�r�j�ra van sz�ks�g, amely an�lk�l, hogy elvetn� a profitot, az �rak �s az �nc�l� profitszerz�s puszta logik�j�n�l magasabb c�lra, a k�zj�ra ir�nyul (l. Caritas in Veritate, 38.)

Olykor �gy l�tszik, ellent�tbe ker�l a csal�d egy�ni �rdeke a k�z�rdekkel. Hogyan tudtok ilyen esetben m�rt�ktart�an, igazs�gosan, m�gis szolid�risan int�zkedni?


B�r� L�szl�
a MKPK csal�dreferens p�sp�ke
a Magyar Katolikus Csal�degyes�let eln�ke


(forr�s: Magyar Kurir)