A november 30-hoz közel eső vasárnapon elkezdődik karácsonyi készületünk: Advent. A latin advenio, szóból származik, ami azt jelenti: eljönni, vagyis eljövetelt jelent. Adventum Domini, vagyis az Úr eljövetele.
Az adventi koszorú a négy vasárnapot jelzi, a pap öltözetének lila színe a bűnbánat, a lelki készület jele. Ez jelenik meg a gyertyák, vagy a hozzájuk tartozó szalagok színében. Advent harmadik vasárnapjának neve Gaudete (örvendjetek), a szentmise Kezdőénekének latin kezdőszaváról kapta nevét: „Örüljetek az Úrban szüntelenül: újra csak azt mondom, örüljetek, az Úr közel van!”(Fil 4,4-5). Ekkor az Úr közelsége feloldódja a bűnbánat komor hangulatát, ezt jelzi a lila világosabb árnyalata, a rózsaszín gyertya.
Advent lelki készületéhez tartozik a Rorate mise. Advent prófétája Izajás, aki így fogalmazza meg az ember évszázados vágyát, amivel várta az Üdvözítőt: „Harmatozzatok, egek, onnan felülről, és ti, felhők, hullassátok közénk az Igazat! Nyíljék meg a föld, és teremje az Üdvözítőt!” (Iz 45,8) Ennek az idézetnek kezdőszava latinul „rorate” és reggel 6 órakor végzik, az ember lelki éberségét akarják ezzel hangsúlyozni. Aki akár régen, akár mostanában jár ezekre a hajnali misékre (Örkényen kedden, csütörtökön és szombaton reggel 6 órakor van), tudja, hogy mennyit jelent a közös ima, mise (na és utána a közös reggeli). Egész napunk valahogy másképp telik, békében, lelki nyugalomban.
Mert Karácsony Jézus születésének ünnepe. Sok mást akartak velünk ünnepeltetni: a fenyőfát, a szeretetet, Télapót stb. Isten emberré lett és eljött közénk. Bármilyen ajándékozás, gazdag vacsora mellett sem feledkezzünk meg az Ünnepeltről: Jézusról. Ez az Ő születésnapja. Ő nem pénzt, díszes ajándékot kér, hanem beéri a legtöbbel: a lelkünkkel. Erre készít fel minket Advent.
