És azért írtam néktek éppen azt, hogy mikor oda megyek, meg ne szomoríttassam azok miatt, a kiknek örülnöm kellene; meg lévén gyõzõdve mindenitek felõl, hogy az én örömöm mindnyájatoké. -- Korintusiaknak írt II. levél 2,3
A november 30-hoz közel esõ vasárnapon elkezdõdik karácsonyi készületünk: Advent. A latin advenio, szóból származik, ami azt jelenti: eljönni, vagyis eljövetelt jelent. Adventum Domini, vagyis az Úr eljövetele.
Az adventi koszorú a négy vasárnapot jelzi, a pap öltözetének lila színe a bûnbánat, a lelki készület jele. Ez jelenik meg a gyertyák, vagy a hozzájuk tartozó szalagok színében. Advent harmadik vasárnapjának neve Gaudete (örvendjetek), a szentmise Kezdõénekének latin kezdõszaváról kapta nevét: „Örüljetek az Úrban szüntelenül: újra csak azt mondom, örüljetek, az Úr közel van!”(Fil 4,4-5). Ekkor az Úr közelsége feloldódja a bûnbánat komor hangulatát, ezt jelzi a lila világosabb árnyalata, a rózsaszín gyertya.
Advent lelki készületéhez tartozik a Rorate mise. Advent prófétája Izajás, aki így fogalmazza meg az ember évszázados vágyát, amivel várta az Üdvözítõt: „Harmatozzatok, egek, onnan felülrõl, és ti, felhõk, hullassátok közénk az Igazat! Nyíljék meg a föld, és teremje az Üdvözítõt!” (Iz 45,8) Ennek az idézetnek kezdõszava latinul „rorate” és reggel 6 órakor végzik, az ember lelki éberségét akarják ezzel hangsúlyozni. Aki akár régen, akár mostanában jár ezekre a hajnali misékre (Örkényen kedden, csütörtökön és szombaton reggel 6 órakor van), tudja, hogy mennyit jelent a közös ima, mise (na és utána a közös reggeli). Egész napunk valahogy másképp telik, békében, lelki nyugalomban.
Mert Karácsony Jézus születésének ünnepe. Sok mást akartak velünk ünnepeltetni: a fenyõfát, a szeretetet, Télapót stb. Isten emberré lett és eljött közénk. Bármilyen ajándékozás, gazdag vacsora mellett sem feledkezzünk meg az Ünnepeltrõl: Jézusról. Ez az Õ születésnapja. Õ nem pénzt, díszes ajándékot kér, hanem beéri a legtöbbel: a lelkünkkel. Erre készít fel minket Advent.
