Békességet hagyok rátok. Az én békémet adom nektek.
Nem úgy adom nektek, ahogy a világ adja. Ne nyugtalankodjék a szívetek, s ne csüggedjen. -- Jn(14:27)
Plébániaszentelés keresztény testvéreinknél Örkényben
2009 Úrnapja előtt egy nappal hatalmas tömeg sietett az Örkényi Szent Erzsébet és Szent Lipót plébániatemplomba. Örkényi, Táborfalvi, Tatárszentgyörgyi és a környező települések vallásos lakói, egyházi, illetve világi vezetői mind ugyanoda igyekeztek. Ünnepelni, mert tudták, nem sokszor adatik meg egy egyházközség életben ekkora esemény: Örkény új plébániáját fogja felszentelni Dr. Beer Miklós váci Megyéspüspök.
Az építkezés 2008. november havában kezdődött és csodálatos módon készült el 6 hónap alatt a plébánia és közösségi ház. A költségek nagy részét az egyház vállalta magára, a belső berendezési tárgyak köszönhetők Örkény város hívő lakóinak. Az ünnepi Szentmise pontban 10 órakor vette kezdetét.
Miklós püspök szentbeszédében rámutatott egyház és állam, egyházközség és önkormányzat közös együttműködésének sikerességére. Örömét fejezte ki az Örkényi hívek által mutatott keresztény közösségi fellendüléssel kapcsolatban. Hangsúlyozta, hogy napjainkra a társadalmi válság megoldásának kulcsa az egyházi közösségekben, illetve a magyar családokban és megvalósult elképzeléseikben lehet. Rávilágított, hogy hiába készült el az új Plébánia, ha a keresztény közösség tagjai nem töltik meg azt személyiségükkel, hitükkel, szeretetükkel. A Szentmise végén elismerésben részesültek azok az egyházközségi képviselők-tanácsosok, akik évtizedes munkájukkal segítették az örkényi katolikusok közösségét, ezzel alapot teremtve egy új összefogáshoz, egy csodálatos terv megvalósításához. A pápai és a magyar himnusz közös eléneklése után a megjelentek énekszó kíséretében átvonultak a Plébánia udvarára, ahol megszentelésre került az új épület és annak minden helysége. Ezután Püspök úr megnyitotta azt a tárlatot, ahol az építkezésről készült fotók és festménykiállítás volt megtekinthető.
Az ünnepségről mindenki felemelt fővel távozott, érezhető volt a büszkeség minden jelenlévőben, mert mindannyian tudjuk, az újonnan épült plébánia egyformán mindenkié. Itt találkozhatunk egymással, egyházközségi, lelki vezetőinkkel, papunkkal és felfedezhetjük egymásban a Jóisten és a Szentlélek közös munkásságát, ezáltal utat építve újabb és újabb sikerek eléréséhez.
