És monda az õ anyjának: Az az ezerszáz ezüst, mely tõled elvétetett, és a mely miatt te átkozódál, és füleimbe is mondtad, ímé az az ezüst én nálam van, én vettem el azt. És monda az õ anyja: Légy megáldva, fiam, az Úrtól! -- Bírák könyve 17,2
Emlékezés az egyházi iskolák államosítására
Erdõ Péter bíboros bevezetõjében abból a körlevélbõl idézett, amelyet Mindszenty József bíboros, illetve a Magyar Katolikus Püspöki Kar 1948 nyarán adott ki az iskolák államosítása kapcsán. Ez a körlevél - amelybõl világosan kiderül, hogyan értékelte a magyar egyházi vezetés a pártállam erõszakos törekvéseit - egyrészt történelmi, másrészt teológiai szempontból indokolja meg az egyházak hozzájárulását a neveléshez és az oktatáshoz.
"Amíg az egyház minden téren elöl járt a népnevelésben, az állam csak jóval késõbb, nálunk a XVIII. század végén látott az iskolák alapításához. És mégis, ez az állam, mely oly elkésve ébredt népmûvelõ feladatának tudatára, hamarosan a hitvallásos iskolák visszaszorítására, sõt kiirtására törekedett, fõleg elemi iskoláink államosításával. Nagy igazságtalanság volt ez azzal az egyházzal szemben, amely századokon át mérhetetlen áldozatokat hozott az iskolaügy érdekében és becsületes mûvelt nemzedékek hosszú sorának felnevelésével elévülhetetlen jogot szerzett iskoláihoz."
A teológiai szempont fõ érvelése, hogy az emberi személy egyetlen egységes egészet alkot, nem lehet elkülönítve szemlélni a tudást, a világnézetet és az érzelmi nevelést. Ezért a keresztény szülõnek kötelessége, hogy gyermekét ilyen szempontok szerint nevelje, és ez a nevelés antropológiai valósága folytán nem választható el az oktatás folyamatától sem. A bíboros Krisztus szavaira emlékeztetve zárta gondolatait: "Menjetek tehát, tegyétek tanítványommá mind a népeket! Kereszteljétek meg õket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevére, és tanítsátok meg õket mindannak a megtartására, amit parancsoltam nektek!" (Mt 18,19-20)
Várszegi Asztrik püspök, a Lénárd Ödön Közhasznú Alapítvány elnöke köszöntõ szavaival kezdõdött a konferencia, amely ezután négy blokkban tárgyalta az iskolák államosításának ügyét. 1948. június 16-án a magyar országgyûlés 230:63 arányban megszavazta az 1948. évi 33. törvényt ra "nem állami iskolák fenntartásának az állam által való átvétele, az azokkal összefüggõ vagyontárgyak állami tulajdonba vétele és személyzetének állami szolgálatba való átvétele tárgyában", amelyet még ugyanazon a napon kihirdetett és nyomtatásban megjelentetett Tildy Zoltán köztársasági elnök.
A törvény kihirdetése után 60 évvel megrendezett konferencia célul tûzte ki, hogy áttekintést adjon az események elõzményeirõl, különös tekintettel az 1918-19-es történésekre, valamint a II. világháború által okozott pusztításokra, illetve a XX. század totalitárius diktatúráinak oktatási stratégiájára. Mind a szovjet-bolsevik, mind pedig a német nemzetiszocialista diktatúra, illetve az ezek mintájára kialakult rendszerek célja egy "új ember" kiképzése volt, s ennek leghatékonyabb eszköze az oktatás fölötti hatalom megszerzése, a sokféleség és a sokszínûség felszámolása volt. Szó esett a Pócspetri-perekrõl, melyek ürügyként szolgáltak az iskolák államosításához. Külön elõadások foglalkoztak a szerzetesrendek, illetve a protestáns egyházak által fenntartott iskolák államosításának kérdéseivel is.
