Intelek pedig titeket, atyámfiai, [hiszen] tudjátok, hogy Stefanásnak háznépe Akhája zsengéje, és ők a szenteknek való szolgálatra adták magukat. -- Korintusiaknak írt I. levél 16,15
A világ legidősebb Bibliája
Az ógörög nyelvű kéziratot évszázadokon át Egyiptomban, a Sínai hegységben, a Szent Katalin kolostorban őrizték, azonban az 1800-as évek közepén az odalátogató európai és orosz turisták, illetve különböző nemzetiségű kutatók, több darabra szedték. Sajnos, jónéhány oldal eltűnt a kéziratból.
A közelmúltban indult projekt céla, hogy a négy különböző helyen őrzött darabokat összegyűjtsék és digitalizált formában bárki számára elérhetővé tegyék.
A A 33,5 cm x 37,5 cm-es pergamenhasábokat 1844-ben, a Szent Katalin kolostorban, egy kosárban találta meg Konstantin von Tischendorf lipcsei teológus. Az akkor megkerült 129 lapból 43-at magával vitt Lipcsébe, ahol egy erre a célra készített ládában őrzik.
A teológus - az orosz cár támogatásával - 1859-ben még egyszer visszament a kolostorba és további lapokat talált, amit a szerzetesek a cárnak ajándékoztak. 1933-ban 347 lapott adott el a Szovjetunió a British Museumnak, de hat lap még most is Szentpéterváron van. 1975-ben találtak még 38 lapot, ezeket a Szent Katalin kolostorban őrzik. Sajnos, az Ószövetség részeit tartalmazó, mintegy 300 lap még mindig hiányzik.
A Lipcsei Egyetem Könyvtára, a British Library, az Orosz Nemzeti Könyvtár és a Szent Katalin kolostor kutatói közösen dolgoznak a kézirat digitalizálásán, amivel - előreláthatólag - 2009-ben végeznek. Az interneten elérhető digitális Sínai Kódexnek terveznek nyomtatott fakszimile kiadását is.
illetve különböző nemzetiségű kutatók, több darabra szedték. Sajnos, jónéhány oldal eltűnt a kéziratból.